– Rossz ember vagyok – bukott ki Eve-ből, mielőtt meggondolhatta volna. – Jó zsaru vagyok, de rossz ember. Ezt a luxust nem engedhetem meg magamnak.
– Ez ostobaság, Eve.
– Nem. Ez az igazság. Mindössze nem akarod észrevenni, ennyi az egész – hajtotta hátra a fejét, és Roarke szemébe nézett. – Amikor szeretünk valakit, akkor elnézzük az apróbb hibáit, de te a nagyokat sem vagy hajlandó meglátni. Nem akarod elhinni, mire képes az, akivel összekötötted az életed, ezért inkább félrefordítod a fejed, és úgy viselkedsz, mintha nem látnál semmit.
– Ezzel azt akarod mondani, hogy vaknak tettetem magam?
– Darabokra zúztam Forte-ot. Nem fizikailag – folytatta, miközben kisöpörte a haját az arcából. – Az túl könnyű és egyszerű lett volna. Lelkileg téptem cafatokra. Mert így akartam. Azt szerettem
