25. FEJEZET– Mit szeretnél? – dől hozzám a lány, mire hosszan lehunyom a szememet. Tisztában vagyok vele, hogy ha őszinte lettem volna, bezárul a kör, ezért egy kis cselhez folyamodtam.
– Igazából Tarát akartam.
– Tarát? – hőköl hátra. – Ne viccelj már. Az öreg nőkre buksz?
– Érettekre…
– Tara nem érett, hanem öreg – ellenkezik.
Sosem láttam még ezt a Tarát, csak annyit tudok róla, amit Gloria elmondott, mely szerint főprosti ott, ahol ő is volt. Ahol megölte az amerikait.
– Nem mindegy neked?
– Hát nem! Nekem is élnem kell valamiből. Szeretném, ha velem szórakoznál el inkább. – Elmosolyodik, mire nyugtázom magamban, hogy a mi lányaink sokkal minőségibbek.
Odébb lépek, majd nyers hangon közlöm:
– Hívd ide Tarát! Talán hajlandó leszek duplán fizetni.
Nem adja fel egy könnyen, mert
