12. FEJEZETMi Manuellel készen állunk. Nem kell több. Nincs szükségünk bátorításra, cinkosokra, még több pénzre és fegyverre. Napok óta tudjuk, hogy ma elindul valami, ami voltaképpen már sok hónappal ezelőtt indult el. Vannak, akiket titokban kellett megfűzni, vannak, akik csak most szembesülnek vele, de egy biztos. Vagy velünk, vagy ellenünk.
– Nem akarjátok, hogy jobb legyen? – kérdezem a fickót, mire hosszan a szemembe néz.
Manuel közvetlenül mellette áll, most dől el minden. Ha igen a válasz, akkor röviden fogalmazva átveszem az irányítást, ha nem a válasz, akkor valaki meg fog halni. Nem kizárt, hogy én.
– Fogalmam sincs, hogy gondolod…
– Dehogy nincs…
Nagyot nyel, Manuelre néz, látom a szemében a félelmet.
– Pacótól sok pénzt kapunk.
– Az a pénz Carlostól jön.
– Hát épp ez a
