Eason
A baleset után tíz nappal temettük el Jessicát. Ha ezer nappal később történik, akkor sem álltam volna rá készen. Szűk körű szertartás volt: összesen ötvenen voltak jelen. A család néhány tagja ideutazott Floridából, az apja viszont nem jött el, pedig a repülőjegyét is én álltam.
Annak ellenére, hogy majd megszakadt a szívem, igyekeztem mindent megtenni, hogy Jessicához méltó legyen a temetés. Narancssárga rózsákat rendeltem. Pontosan azt a fajtát, amiből a menyasszonyi csokra készült. Az elefántcsontszínű koporsó köré tettem a fényképeit, amelyeket nagy nehezen sikerült elővarázsolnom a régi mobiltelefonunk felhőjéből.
A pap, aki életében nem találkozott a feleségemmel, mondott egy rövid beszédet, és méltatta Jessicát.
Bree megpróbálta elmesélni a barátságuk történetét, de a fel
