12. FEJEZET
Fáradtan nyitottam föl a szememet. Az első, akit megpillantottam, Fyn doktor volt. Nagy igyekezettel mosta kezeit, és Hughes-zal beszélgetett.
A detektív azonnal észrevette, hogy a szemem nyitva van. Hozzám sietett.
– Paul, öregfiú – mondta lelkendezve –, csakhogy már így látlak!
Szemében könny csillogott, mikor forró fejemre tette a kezét. Igyekeztem rendbe szedni a gondolataimat.
– Fyn doktor vette ki a golyót? – kérdeztem.
– Méghozzá nagyon ügyesen! – válaszolta Hughes. – Magad is megítélheted, ha jobban leszel.
Lehunytam a szememet. A világosság bántott, nagyon erőtlen voltam.
– Paul – hallottam most Patricia hangját.
Föl akartam ülni, de olyan fájdalom hasított a vállamba, hogy azonnal visszaestem.
– Maradj nyugton – mondta Patricia. – Ha még néhány napig pihen
