TIZENNEGYEDIK FEJEZET-2

2291 Words

Eve hagyta, hadd dühöngjön. Nagyon jó kis dühöngés volt, de távolabb akart kerülni a birtoktól. Elég távol ahhoz, hogy biztos lehessen benne, senki sem követi őket. – És a fickó golfkocsival? A szülei a farmrendszerben dolgoznak? A „rendszerben”? És a felesége is. És még büszke is rá! A legszívesebben képen töröltem volna. Mindegyiket, egytől egyig. Meg azt a rohadt szemét Wilkey-t az álszent, kenetteljes baromságaival! Amikor Eve meggyőződött róla, hogy nem követik őket, behajtott egy külvárosi bevásárlóközpont parkolójába. – Mi az? Miért álltunk meg? Visszamegyünk és képen töröljük őket? Tökön is rúghatok néhányat? – Bárcsak – Eve felemelte a fenekét az ülésről, hogy ki tudja venni a nadrágja zsebéből a papírgalacsint. – Az meg mi? – Ezt dobta az ölembe a fiatalabb nő, amikor letet

Free reading for new users
Scan code to download app
Facebookexpand_more
  • author-avatar
    Writer
  • chap_listContents
  • likeADD