JÓ REGGELT, GYEREKEK!
Fabulya a díványon kuporgott, ócska, pecsétes télikabáttal letakarva. Térdén mappa, azon kis, fehér papír. A papíron nagy betűkkel: Janus Pannonius. – „Egy hízelgőhöz.”
Fabulya keze fölemelkedett, belelapozott a latin nyelvű Janusba. Egy pillanatra fölnézett, ujja ott ragadt a könyvben két oldal között. Kitoltak velem – gondolta –, egyedül a Hízelgőt kaptam a nagy versek közül… azzal a pár epigrammával elmehetek a…
A szoba kicsi volt, alig nagyobb egy hajókabinnál. Köröskörül könyvek, végig az állványokon, de lent a földön is, a mosdó mellett, a lekvárosüvegen, a rádióasztalkán. A kislámpa is könyveken állt halványsárga ernyőjével.
Fabulya hátranyúlt egy kötetért. Hardy: A tiszta nő… „Balázs kért, hogy szerezzem meg neki, múltkor nagyon morgott, hogy túlságosan me
