– Naja, ezek a ruhák egyszerűen meseszépek! – maga elé tart egy combközépig érő fekete ruhát, amit azt hiszem, koktélruhának neveznek. – Nézd ezt!
– Ebből kilátszik mindened! – kikapom a kezéből a ruhát, és a földre dobom. – Úgy fogsz kinézni, akár egy olcsó kurva, ha ezt felveszed!
– Ez nem igaz! – duzzogva felveszi a feltűnő ruhadarabot. – Caesar azt mondta, egy órát kapunk, hogy összeszedjük magunkat. Ahogy elnézlek, te sehogy sem állsz!
– Úgy látom elfelejtetted, hogy napokkal ezelőtt még sírva bújtál hozzám a félelemtől! Nem gondolod, hogy nem normális az, amit most csinálsz?
– Mégis mit tehetnék, mondd meg!? – idegesen dobbant a lábával. – Caesar megvásárolt minket. Azt hiszed, nekünk van itt bármibe is beleszólásunk? Hogy azt tehetjük, amit csak akarunk? Tudod mit? – határozotta
