Nagyon sok ez így egyszerre.
Ugye? Aztán a zárdából börtönt csináltak. Ma is az. Jelképes és némileg ironikus.
A kölyök nem szólt semmit, eltűnődött.
Sosem tudhatjuk már meg, milyen belső élet zajlott azok között a falak között. Hogy mi lebegett a bentiek előtt. Annyival több a szabadságunk, mint az elődeinknek. És neked még több lesz, mint nekem.
Evelyn ismét az órájára nézett. Kedves kislány, muszáj taxit fognom. Ötkor indul a vonatom.
Akkor elköszönünk, és kezet fogunk?, kérdezte a kölyök.
Jó, Evelyn kezet nyújtott. Ja, mondok neked még egy nevet. Artemisia Gentileschi. Tetszene neked, mondta. Csupa szenvedély. Köszönöm a hozzám való jóságodat, Kapus. Remek hecc volt. A viszontlátásra! Azzal Evelyn sarkon fordult.
Evelyn!, kiabált utána a kölyök.
Evelyn megállt.
Zárda vagy háza
