Harmincegyedik fejezet– Még mindig semmi? – kérdezte Suzy.
Cassie megrázta a fejét, és lesütötte a szemét. Nem kellett ahhoz a Skype-képernyőre néznie, hogy tudja, Suzy oldalra billentette a fejét, mint mindig, ha aggódott valami miatt.
– Nem. Egyszer sem hívott vissza. Nem tudom, mit csináljak.
– Elmentél hozzá? Ha nem veszi is fel a telefont, beengedni talán beenged.
– Gondolom. Én csak aggódom miatta. Te nem láttad őt, Suze…
– Csak hogy tudd, anyu szerint ez fantasztikusan hangzik.
– Mi van?
– Bizony. Bailey lefotózta, amikor annyi idős volt, mint mi, és azt mondja, élvezned kéne, mert ez a te pillanatod.
– De az egészen más! Azok magánjellegű képek voltak, Suze. Nem volt joga nyilvánosan bemutatni.
– Henry pont ugyanezt üvöltötte.
– Henry? Üvöltött?
– Bizony. Szörnyen dühös
