Tizenhatodik fejezet– Ugye csak viccelsz? – kapkodott levegő után Bas, és most az egyszer elsápadt, amikor végignézett az apró, alig egy méter hosszú pulton csökkenő sorrendben fekvő, kibelezett szárnyasokon. A pulyka bal lába és szárnya bizonytalanul fityegett a pult szélén. – Cassie megrázta a fejét, és csípőre tette a kezét. – És hol fogunk dolgozni, tekintve, hogy ezek a madarak teljesen elfoglalják a konyhát?
– Nos, van még egy csomó hely másik helyiség – mondta Cassie, és kinyitotta a kis hűtőszekrényt, amelyet hozott, és az előszobában hagyott. – És nézd, már el is készítettem a tölteléket! Szagold meg! – Bas arca elé tolt egy tálat, de a fodrász visszahőkölt, mintha arra számított volna, hogy hozzávágja. – Nem gyönyörű? Darált sertéshús, libaháj, fűszernövények, szerecsendió, aprí
