IV. FEJEZET
Habozva álltam meg a küszöbön. Magamba szívtam a régi terem titokzatos levegőjét… A vastag falak, az aránytalanul széles oszlopok és az alacsony mennyezet nyomasztóan hatottak. Az egész terem maradéktalanul megőrizte ódonszerűségét abból a korból, amelyben felépült. Komorabb környezetet nehéz lett volna elképzelni.
A középen terített asztal állott; a csillogó ezüsttárgyak és a finom porcelánedények régen elmúlt kor emlékét idézték fel. Körös-körül a falakról a Cameron ősök képmásai tekintettek rám megfakult aranyrámáikból. Férfiak, talpig páncélban és bíborban. Egy-egy arckép hátterében csatajeleneteket örökített meg a festő: sisakos, alabárdos katonák dühödt egymásba gabalyodását és színes zászlók forgatagát. Különösképpen egy kékruhás férfi arcképe kötötte le figyelmemet. T
