Mert miről is van szó? Átvágsz a téren, a színháznál és valahol a ködben egyszerre csak előtted egy utca, ahol tisztességesen lehet élni. Hogy mondta Péter? – …ha este énekelsz, nem ver meg a rendőr, addig heversz, ameddig akarsz, és a boltos ingyen ad narancsot. – Igen, így mondta, és annyi ez, mint a szeretet.
Engem küld, hogy keressem meg, akitől még soha nem kértek semmit, akitől soha nem vártak semmit. Sírni tudnék szégyenemben, hogy az egész világon nincs egy ilyen utca, hogy egy kisfiú hiába várja… (a következő szavak áthúzva, fölötte kérdőjel. Aztán a lap alján kusza, szinte olvashatatlan betűkkel:)
…de hát olyan lehetetlen ez? hát csak van valahol ez az utca, valahol isten kezében.
*
Elhagyott, sötét táj a telefonfülkék és a hátsó helyiségek mellett, mintha tulajdonképpen nem
