– Emlékszik Marshall Cosnerre?
– Marshra? – lehelte Kendel, és megrázta a fejét. – Már nem több egy szellemnél a múltból. Ő is tagja volt a galerinknek… mert igazából ez a megfelelő kifejezés ránk. A szülei kivették az iskolából… vagy kirúgták, már nem emlékszem. Talán akkor sem tudtam, amikor történt. Én is rossz tanuló voltam, de Marsh rajtam is túltett – mosolyodott el beszéd közben. – Vicces volt. Az a fajta, akinek akkoriban kerestem a társaságát. Mellette mindig lehetett nevetni valamin. Meg talpraesett. Állandóan hozott valami kábítószert vagy italt, és talált üres házat a játszadozáshoz. Minek is neveztük? – hunyta le egy pillanatra a szemét. – Az Előmozdító. Istenem, nagyon ügyesnek tartottuk.
– Mikor találkozott vagy beszélt vele utoljára?
– Évekkel ezelőtt. Emlékszem, volt eg
