Tizenegyedik fejezet– Nem értem, hogy vagy képes végignézni – jajdult fel Flora, és eltakarta a szemét.
Ines megpaskolta a combját.
– Bizalom – mosolygott, és a sörösüveget lazán átfogva figyelte az alig kétméternyire a levegőben megpördülő szerelmét.
A gördeszkapark zsúfolásig megtelt, a hangszórókból üvöltött a hiphop, a falakra és a rámpák oldalára fújt graffitik neonszíneinek sárgás árnyalatot kölcsönöztek a reflektorok. A zöld rámpára néző falat, amelyen ültek, rojtokként szegélyezték a lelógó lábak, fejek mozogtak fel-le az előttük elsüvítő gördeszkások tánclépéseinek ütemére.
Ezen az estén tartották a profi deszkások bemutatóját és a Sólymok versenyét. Bruno, mint a Sólymok új sztárja, benevezett, és született párizsiként ő volt a helyiek hőse. Nemcsak a deszkások kockáztatták a
