NAPOZÁS KÖZBEN
Egyszer ide is ki lehet jönni, a Balázsba. Persze hogy más, mint a Palatinus, a szigeten, a jó öreg Pala, nem is szólva a Balatonról, de majd a hét végén legurulunk Zamárdiba.
Topercer a pénztárnál sorakozik egy öreg, szeplős hát mögött. A távolban lófarokfrizura, szatyrok, táskák végtelen hullámzása.
Gizi, fonott szatyrával a karján, a sor mellett. Lépésről lépésre kíséri Topercert. Olykor egy kicsit eltávolodik, aztán megint közelebb kerül.
– Voltál már itt?
– Soha, de mondták, hogy kedves kis hely. – Topercer előretolat, és közben kibeszél a sorból. – Hidd el, még jó, hogy egyáltalán ki tudunk jönni.
A nő hallgat, és ez még dühítőbb. Topercer valósággal kilóg a sorból, úgy magyarázza bele a nő arcába.
– A kuruc költészetet kellett felhajtanom, és két detektívregény
