KÉK DÍVÁNY
Hárman kanyarodtak ki a mozi mellett a Népszínház utcára. Elöl Szines Géza, fejebúbján kék harisnyasapka, hóna alatt kopott, falas iskolatáska. Mellette Drugics Ági – két izgatottan röpködő hajfonat – és a sovány, sápadtszőke Csutak, barna szvetterben, lötyögő harisnyával. Fél kézzel harisnyájához kapott, rántott egyet rajta, de az megint csak visszacsúszott. Így ügetett a másik kettő mellett, előregörnyedve, fél kézzel szinte beleragadva harisnyájába. Azok nem nagyon törődtek vele. Szines Géza fölényesen tökmagot köpködött, és hagyta, hogy Drugics Ági körülötte ugráljon.
– Elhozom a mamám fátylát, Géza! Abban akár meg is lehet halni… Ó, ha én egyszer nyílt színen meghalhatnék!…
Csutak egy pillanatra kibonyolódott a harisnyájából.
– Én a Tell gyereket akarom játszani, akinek
