Kate
Három nap telt el a Cooper Montgomery-féle szakítás óta, és bár a világ nem ért véget, egy kis darabja mégis hiányzik. Jobban vagyok, mosolygok, amikor kell, beszélgetek emberekkel – legalábbis a stábbal és Flynn-nel –, és minden alkalmat megragadok, hogy elhagyjam a vendégházat.
Igaz, hogy csak öt napot töltöttünk itt, de minden szeglet egy emlék. Éjszaka, amikor mindenki aludni tér, én csak fekszem a sárga szobában, és lejátszom a fejemben az utóbbi, Cooperrel töltött néhány hónapot. Visszatekintve könnyű okosnak lenni, azonban semmit nem látok tisztábban, ahogy visszatekintek, mint akkor, amikor a szemem előtt játszódtak le az események. Talán ha számíthattam volna rá, akkor nem ment volna ennyire mélyre.
Igen, „jártam” egy másik férfival. Kívülről nézve talán a „képmutató” szó
