Kate
– Hogy érzed magad? – kérdi Flynn sokatmondó vigyorral, ahogy visszajön az egyórás tengerparti futásból.
– Gyilkosan – nyögök fel. Egy nyugágyon fekszem a vízpart mellett, túlméretezett napszemüvegem megszűri a napfényt, de a fejfájásom csak erősödik. Majdnem öt óra van, mégis ugyanolyan rémesen érzem magam, mint amikor ma reggel felébredtem.
– Hogy vagy képes futni menni a tegnap este után?
Flynn vállat von, és leveszi a pólóját.
– Jobban tudok bulizni, mint te!
– Nekem a bulizás azt jelenti, hogy megiszom két pohár bort tréningnadrágban, miután négy órát tanultam.
– Micsoda bulihuligán vagy! – gyűri gombóccá Flynn a pólóját, és hozzám vágja. – Gyere, kell egy kis séta a levezetéshez! – nyújtja felém mindkét kezét.
– Mikor legutóbb megfogtam a kezedet, akaratom ellenére is a
