– Tífusz.
Alma úgy nézett dr. Mengelére, mintha nem tudná felfogni a szó jelentését.
– Igen. Átlagos eset. Nincs mit tenni – ismételte meg az orvos, és intett Violette-nek, hogy keljen ki az ágyból. – Mindannyiuknak be kell menniük a szaunába, azalatt fertőtlenítik a barakkjukat.
Mielőtt Mengele egy lépést tehetett volna, Alma gyorsan közé és legfiatalabb zenésze – Violette-Párizsból-kedvenc-zeneszerzője-Vivaldi – közé állt.
– Hová viszi őt?
Az orvos gúnyosan nézett rá.
– Maga szerint?
– Nem engedem! – A szavak azelőtt csúsztak ki Alma száján, hogy rádöbbent volna, mit csinál. A kezét ökölbe szorította, úgy állt a tábor legfélelmetesebb embere előtt. Az egész teste remegett, mégsem volt hajlandó meghátrálni. Lelki szemei előtt felrémlett az egyik ikerkisfiú dr. Ránki szobájában. Val
