XXXII.
Jimmy nem tehetett mást, mint hogy hazament a szüleihez Brooklynba.
Szerencsére nem voltak otthon, szombaton többnyire elmentek víkendezni New Jerseybe a rokonokhoz.
Jimmy tudta, hogy a bejáratkulcs a verandaablakban van, a nagyobbik virágcserép alatt. Most is ott volt.
A szülők mindig számítottak rá, hogy Jimmy beállít, a leglehetetlenebb időkben és váratlanul.
Jimmy az órájára nézett, már elmúlt 9 óra, ilyenkor nem illik egy ügyvédet zavarni, de mégis felhívta Franklint. A lakásának a telefonszámát is tudta.
Az ügyvéd vette fel a kagylót.
– Itt Jimmy Grassi beszél! Ne haragudjon, ügyvéd úr, hogy zavarom, de…
– Mit akar? Hívjon majd hétfőn az irodámban!
– Életbevágó! Ezzel nem várhatok hétfőig!
– Na, halljuk! De röviden! Megint lopott egy autót?
– Stelláról van szó! Tudo
