IV.
Ezen az augusztusi délutánon Judith nyári házában már megszokták, hogy az uzsonna pont ötkor van. Addig mindig bridzseléssel ütötték el az időt.
Ma már hat óra is elmúlt és Félix kezdett éhes lenni. A néger szobalány, Lorna többször is megjelent a terasz lépcsőjénél, de Judith csak intett neki, hogy még várni kell, majd ha a fiatalok feljöttek a tóról.
– A nap már lement! – jegyezte meg Félix. – Szerintem strandolni napsütés nélkül olyan, mint táncolni zene nélkül, vagy szeretkezni szerelem nélkül!…
Azt képzelte, hogy most szellemes volt, de senki sem reagált erre a mondására.
Legfeljebb mintha Iván szája körül húzódott volna egy gúnyos mosoly.
Pont Félix mond ilyet? Pont ő, aki a Parisién Grill és az Arizona lokálnőivel kezdett állandóan futó viszonyokat, némelyikkel csak egyetl
