– Készítettem hideg teát – válaszolt, mintha meg sem hallotta volna a kérdést –, persze nem teafűből, mert ha azt kérnék a boltban, kinevetnének. Ahogy valaki – nyomta meg a szót – hasonlóképp viselkedett, amikor fűszerkertet kerítettem le az elgyomosodott virágágyásokból.
valakiValó igaz. Nem hittem a dolog sikerében.
Ahogy annak idején a saját apai érzéseimben sem.
– Citromfű, menta, kevés levendulavirág… – sorolta, miközben kitöltötte a pincében hidegen tartott italt. A jéggyártók már rég beszüntették a szállítást, a szikvizes viszont még tartja magát Révfülöpön, úgy látszik, a kiképző tisztek bőven fogyasztanak fröccsöt.
– Olyan színe van…
– …mint a vizeletmintának – fejezte be.
– Hogy ez milyen rémesen hangzik egy fiatal lány szájából.
– Micsoda képmutatás. Szétrobbant agyvelő,
