Kétségtelenül bolond volt, egy szent őrült, de olyan hévvel tudta tálalni a mondandóját, hogy az ember kénytelen volt odafigyelni rá. Végül Emmának elfogyott a türelme, és közbevágott:
– Tisztelt uram, nem akarna modellt ülni nekem? Portréfotográfiára gondoltam, annyira karakteresek a vonásai…
Még épp elkaptam Michelini Lóri csúfondáros tekintetét, amivel azt üzente: „Nesze neked új eszmék, nesze neked emancipáció!”
Mi több, egy furcsa, kellemetlen érzés borított el, amiről korábban azt sem tudtam, hogy létezik. Sturmné, aki állítása szerint jóban van a szellemvilág elitjével is, erre nyilván azt mondaná, hogy minden bizonnyal a zöld szemű szörny költözött a lelkembe…
Uram, vigyázz, hogy féltékeny ne légy! A zöldszemű szörny csak kacag az étken, amelyből él… – hallatszott a kertből egy
