A TUNISZI TÁNCOSNŐ
Ha egy tuniszi night-clubban lépett volna fel, biztos, hogy megigézi az összes férfit. Ezzel a csábos mosollyal, érzéki tekintettel és főleg a mozdulattal, ahogy egyik mellét éppen kiveszi a fátylak alól.
Ez a pillanat volt megörökítve ezen a festményen. A remekművet Szatmáry százados, egy barátunk festette, aki azt képzelte, hogy tehetséges művész. Soha nem tanult festeni, a Ludovikára járt. Régi barátja volt családunknak, és így, mikor, férjhez mentem, jelezte, hogy nagyon szép nászajándékot fogok kapni tőle.
– Remélem, nem kávéskészletet?… – kérdeztem, mert akkor már tudtam, hogy eddig kilenc rokon vett kávésszervizt. Ezüst csészéktől kezdve herendiig, s persze az volt az ajándék Janka nénitől is, aki a legolcsóbbat vette a Párisi Nagyáruházban.
– Nem csészék, de
