Egyszer hallotta csak ezeket a hangokat, de ezt nem lehet semmi mással összekeverni. Már akkor is valami zsigeri undor fogta el, és érezte, hogy alantas, mocskos dolog lehet, de akármekkora boszorkánynak is tartotta Karolát, azért ezt nem gondolta volna róla. Hogy ilyen versenyeket szervez, hogy szemrebbenés nélkül végig is nézi azokat, pénzt szed be, sőt kedélyesen elbeszélget a tetves alakokkal, akik idesereglettek. Kedves velük, túlcsordulóan is kedves. Mondjuk annyi pénzt dobálnak a kasszának kikiáltott kartondobozba, hogy ennyiért már meg is érdemlik a széles mosolyt. A nő mindegyiküket személyesen ismeri, jóbarátként üdvözli. De ez a biznisz ilyen hozzáállást igényel. Barátokat, közeli ismerősöket, olyanokat, akikben százszázalékosan meg lehet bízni. Arra már végképp nincs kapacitáso
