Időpontra jöttem, ugyanúgy, ahogy a gondolataikba mélyedők, vagy éppen idegesen körmöt rágók mindegyike a hatalmas váróteremben. Mindannyian MRI vizsgálatra várunk. Nincsenek jó emlékeim ezzel kapcsolatban. Félórás mozdulatlanság és egy nyolcvanas évekbeli, amatőr scifi film zörejei, amik átjárják az agyam. Átrágják magukat az összes emlékemen, csókomon, lelkesedésemen, vágyamon. Nem marad utánuk semmi más, csak kibogozhatatlan hajóroncsok a fejemben.
– Újfent egyedül.
Fölpillantok, bár már megismerem ezt a kellemetlenkedő hangot. Erős Napsugár tornyosul fölém. A frizurája ezúttal élénk mahagóni vörösben parázslik, az arca pirospozsgás, egészséges, élettel teli. Mintha az anyámat látnám. Vibráló energiája kifejezetten irritál.
– Vagyunk itt még páran. Éppenséggel elég nehéz elvonatkozt
