– Mennyire nyugodt és kiegyensúlyozott!
– Persze, mert fölmarkoltam egy csomó nyugtatót annál az elmeháborodottnál!
– No de garantálom, hogy ebből nem lesz rendszer, mert én nem engedem!
– Erika, ugye nem gondolja komolyan, hogy maga sakkban tarthat engem?!
– Dehogy. Csupán arra próbáltam célozni, hogy a legjobbat akarom Gergőnek, és meggyőződésem, hogy a nyugtatók…
– Maga szerint nyugtató nélkül hogyan tudtunk volna repülőre ülni vele?!
Erika mélyet sóhajtva leveszi az arcát eltakaró, széles szalmakalapot és a napszemüveget. A nap felé fordul.
– Csak élvezze ki a napsütést, meg a harminc fokot, sőt fürdőzzön egyet, mert Bogotában egészen más idő van!
– De hát azt mondta, csak két órára van innen!
– De tengerszintben 2500 méteren! Higgyen már nekem, drága Erika!
Erika a férfi f
