Roarke elnevette magát, átölelte a felesége derekát, és a felvonóhoz vezette, hogy megspórolja neki a lépcsőmászást.
– Eve, kedves, te még magával az ördöggel is vitába szállnál.
– Azt hiszem, ez tényleg így van – ásított Eve, és hagyta, hogy a férje vezesse. Amikor beértek a hálóba, levetkőzött, de a ruháit egyszerűen csak ledobálta a földre.
– A fiúk töviről hegyire átvizsgálták a kocsiját, amit a szálloda előtt hagyott – motyogta, miközben bemászott az ágyba. – Summerset második hitelkártyája terhére bérelte.
– Jómagam minden számlaszámomat megváltoztattam – csúszott melléje Roarke. – De reggel majd Summerset bankbetétjeivel is megteszem ugyanezt. Nem lesz könnyű hozzájuk férni.
– De az eddigi kutatás semmi különöset nem hozott a felszínre. Egy pár kesztyű. Pár hajszál. Talán az öv
