Adamékhez visszaérkezve nagyon megörültünk nekik. Megszerettük ezeket a gyűrött fejű, ráncos gazembereket!
Kat, amikor meglátta Adamet, odarohant hozzá, és megölelte ugyanúgy, mint legutóbb, búcsúzáskor. Az idegen ezúttal nem berzenkedett tőle, most ő is visszaölelte, és látszott, hogy őszintén örül a lánynak.
Trish halálra rémült, amikor meglátta őket, de elég hamar hozzájuk szokott, mert útközben már előre elmondtunk neki mindent ezekről a lényekről, és felkészítettük rá, hogy nagyjából mire számíthat velük kapcsolatban. Továbbá arról is beszámoltunk neki, hogy milyen értelmes és segítőkész valójában ez a faj. Így hát eleve nem állt hozzájuk ellenségesen, úgy, mint mi a legelején.
Újratalálkozásunk miatti örömünket azonban sajnos igen hamar gondjaink és aggályaink fekete viharfellegei
