Konrád
– Menekülés –
Két úti cél jöhetett számításba Bogotából: vagy Európa, vagy Észak-Amerika. Aznap délután New Yorkba nem indult járat. Houstonba vagy Atlantába lehetett volna utazni, ám egyik gépre sem volt szabad hely. Az európai városok közül egyedül a Madridba induló gépre tudtam foglalni két jegyet. Este nyolcra kellett kiérnünk a reptérre. Kérdeztem Rosát, mi az, amit addig el akar intézni, és egyetlen dolgot említett: el szeretne köszönni az édesanyjától.
– Rendben, de elkísérlek – közöltem vele ellentmondást nem tűrő hangon.
– Nem bánom – egyezett bele. Végtelenül szomorúnak tűnt. Kérdeznem sem kellett, magától kezdett az érzéseiről beszélni. – Ha most elmegyek, elképzelhető, hogy soha többé nem jövök vissza, és ez szomorúvá tesz.
– Ha így is volna, az anyukád bármikor meg
