TIZENNEGYEDIK FEJEZETPeyton
– Fent vagy, nagyi?
A közeledő vihar mély morajlásától eltekintve szokatlanul csendes ma este a lakás. Ha hazatérek egy Sabrinával és Libbyvel töltött bulizásból, általában két dolog egyike fogad – vagy a nagyi faggatózása arról, hogyan telt az estém, vagy a horkolásának zaja a kanapé felől. De ma este? Egyik sem.
A konyhaasztalra hajítom a kulcsomat, a fémes csattanás visszahangzik az egész lakásban. Hol a pokolban lehet a nagyanyám?
A sütőbe épített órára pillantok – fél tíz van. Ilyenkor még el sem kezdődnek a teleshopos műsorok, márpedig a nagyi általában olyankor fekszik le. Nem jellemző rá, hogy korán ágyba bújjon, különösen a hétvégén nem. Talán elvitte valaki az idősek klubjába, csak elfelejtett szólni róla nekem.
– Nagyi? Itthon vagy? – próbálkozom
