Égi tánc
„A közönséges madarakat szeretem nézni az ablakom alatt. Teljesen elképesztő számomra, hogy valami, ami tud repülni, aminek megvan a szabadsága, hogy bárhová menjen, azt választotta, hogy udvaromban ugráljon. A pintyeket, szajkókat, seregélyeket nézve néha lecsillapodik bennem a krónikus nyugtalanság, amivel küzdök. A madarak emlékeztetnek rá, hogy kívánatos helyen élek.”
(Susan Volland)
A hátamra fordultam, de a szememet még nem nyitottam ki. Hangosan sóhajtoztam a hatalmas ágyon, elsüppedtem a puha ágyneműben, bár fura volt, hogy a széleken be volt tűrve a matrac alá. Az ember mintha egy zsebben aludna. Kicsit bosszantott is, hogy nem dughattam ki a lábam, pedig melegem volt, ami nem csoda, mert mindig zokniban aludtam. El is határoztam, én ma este bizony arra vetemedem, hogy
