Chapter 11

3215 Words

A szőlő türelmes, de az ember nem az „Amikor az égvilágon semmi sincs a szívünkben, csak a segélykiáltás, talán Isten pont akkor nem segíthet. Mint ahogy a fuldoklón sem lehet segíteni mindaddig, amíg összevissza csapkod. Lehet, hogy saját visszaverődő segélykiáltásai miatt nem hallja meg a bajba jutott a megmentő hangját.” (Clive Staples Lewis) Ez a nő totál nem százas. Elnéztem, ahogy futkosik, mint egy mérgezett egér, majd felkap két riasztópisztolyt és az autóm felé iramodik. Mi a fenére készül? Ránéztem Giorgióra, aki vállat vont, de én nem bíztam a véletlenre a dolgokat, szaladtam utána. Még megsebez valakit. – Te mi a fenére készülsz? – ugrottam be mellé a kocsiba. Nagyon nem volt kedvemre, hogy egy ilyen válsághelyzetben egy nő szeszélyeivel kelljen foglalkoznom. – Kapaszkodj!

Free reading for new users
Scan code to download app
Facebookexpand_more
  • author-avatar
    Writer
  • chap_listContents
  • likeADD