Chapter 42

552 Words

Alszik. Nézd, hogy tartja a kis kezét. Tisztára, mint te. És ez a szájbiggyesztés. Pont, mint a tied. Mennyit fog aludni, mit gondolsz? Nem, nem volt vele semmi probléma. Olyan nyugodtan szemlélődött, hogy közben rendet is raktam a szobában. Áthajtogattam a kis ruháit. Aztán meg olyan kellemesen besütött a nap, hogy a teraszajtó elé húztam a mózeskosarat, és ott napoztunk az üvegen keresztül. Hunyorgott a kis drága, de látszott, hogy élvezi a napsugár melegét. Rendesen evett, a pelenkában nem volt semmi, de azért cseréltem. Közben kapott ezer puszit a pocakjára. Most belekezdhetünk? Ha szerinted nem alkalmas, akkor persze hagyjuk. Csak szeretném jelezni, hogy én készen állok rá. Nem biztos, hogy mindig készen álltam volna rá, de most már igen. És köszönöm, hogy megírtad azt a levelet. Hog

Free reading for new users
Scan code to download app
Facebookexpand_more
  • author-avatar
    Writer
  • chap_listContents
  • likeADD