Chapter 22

661 Words

***** Másodpercek alatt elhagytam a környéket. Már vagy tíz utcával arrébb jártam, amikor meghallottam az utolsó robajt. Ez volt a legnagyobb minden eddigi közül. Ekkor dőlhetett össze végleg. Ha nem húzok el onnan, lehet, hogy még ott, az étterem előtt, több utcával arrébb is elért volna. Ha nem a törmelék, akkor a por... vagy a széthulló épületből kiáramló sötétség. sötétségHa kijutott egyáltalán... Vajon a névtelen ember azt is benntartotta az utolsó pillanatig, hogy elpusztuljon? Velük pusztult ő maga is vagy tényleg kijutott? Már jön is utánam? Útban lenne? Ő milyen járművel jön? Remélem, ennél lassabbal! ***** Már vagy két órája száguldottam az országúton. Közben pedig lázasan járt az agyam: Ki volt az az ember? Hogy értette, hogy utánam jön? Minek? És mi a fene folyik

Free reading for new users
Scan code to download app
Facebookexpand_more
  • author-avatar
    Writer
  • chap_listContents
  • likeADD