Fejezet 119

1010 Words

"Arra kért, hogy higgyek neki. "Ennyi?" Meglepődöm. "Egy ekkora ügynél ez őrültség! "Ez volt az?" - kérdezi vissza közelebb hajolva hozzám. Megfújja a vállamat. "Egy kis bogár" - mosolyog, majd alig érinti meg a vállamat. "Végül is ártatlan volt, nem igaz? Nem találkoztál még ilyennel? "De igen, de" - mondom, és ő gyengéden megfogja a karomat. "Látom, hogy érdekel téged. Gyere el az előadásra, és utána, egy vacsora mellett elmondom, miért". Elmosolyodom. "Nem tudok, de szeretnék. De van még munka. "Értem" - az ajkai mosolyra görbülnek, és közel hajol az arcomhoz. "Tudod, gyakran a káosz közepette valakinek a védelme az igazi partnerség. Kölcsönös hitre és bizalomra van szükségetek egymás iránt." Az állam alá nyúl, és mosolyogva a szemembe néz. ""Nézz mélyen a szemébe, egészen a lelk

Free reading for new users
Scan code to download app
Facebookexpand_more
  • author-avatar
    Writer
  • chap_listContents
  • likeADD