A Szent Péter téren a svájci testőrség pilótája a Vatikán parkoló helikopterének műszerfala előtt ült és a halántékát masszírozta. Akkora volt körülötte a zűrzavar és a lárma, hogy elnyomta a lassan pörgő rotorok hangját. Ez itt nem ünnepélyes, gyertyafényes virrasztás volt. Csak azon csodálkozott, hogy még nem tört ki zendülés.
Már huszonöt perc sem volt hátra éjfélig, de az emberek még mindig összezsúfolódtak a téren, egyesek imádkoztak, mások siratták az egyházat, és voltak olyanok is, akik szitkozódva kiabálták, hogy az egyház csak azt kapja, amit megérdemel, míg néhányan apokaliptikus szöveget kántáltak a Bibliából.
A pilóta feje megfájdult a média reflektorainak a szélvédőn visszatükröződő villódzásától. Hunyorogva nézett ki a zajongó tömegre. Az emberek feje fölött táblák jelentek
