Százharminckettedik fejezet

297 Words

A camerlengo összegömbölyödve feküdt a földes padlón Szent Péter sírja előtt. A Necropolis hideg volt, de a hidegben legalább megalvadt a saját testén szaggatott sebekből szivárgó vér. Őszentsége itt nem talál rá. Senki sem találhat rá… – Bonyolult – visszhangzott a pápa hangja a fejében. – Idő kell hozzá, hogy elmagyarázzam neked… De a camerlengo tudta, hogy nincs a világon annyi idő, amennyi alatt ezt meg lehetne magyarázni. Hazudozó! Én hittem benned! ISTEN hitt benned! A pápa egyetlen mondatával porrá zúzta a camerlengo egész világát. Mindaz, amit eddig a mentoráról hitt, a szeme előtt foszlott semmivé. Az igazság olyan erővel fúródott a camerlengo szívébe, hogy kitántorogva a pápa irodájából, hánynia kellett a folyosón. – Várj! – kiáltotta az utánasiető pápa. – Engedd, hogy megma

Free reading for new users
Scan code to download app
Facebookexpand_more
  • author-avatar
    Writer
  • chap_listContents
  • likeADD