Sophia
Kopp-kopp-kopp.
Majdnem éjfél volt. Ha nem a szobaszolgálat az – márpedig ebben őszintén kételkedtem –, akkor csak egyvalaki kopoghat be hozzám ilyenkor.
Csendben maradtam, abban reménykedve, hogy Weston azt hiszi, véletlenül hagytam égve a lámpát, és elmegy. A legkevésbé arra volt szükségem, hogy most leálljak veszekedni. Apámmal és nagyapámmal töltött két nap után testileg és lelkileg egyformán kimerültnek éreztem magam. Ma este, amikor visszaosontam a szállodába, egyetlen vágyam volt: bebújni az ágyamba. De nagyapám megkért, hogy küldjek el neki néhány dokumentumot, és miután közöltem vele, amit közöltem, ingoványos talajon jártam, ezért be akartam bizonyítani neki, hogy száz százalékban elkötelezett vagyok irányában. Azonnal az irodámba jöttem, még a szobámba se mentem fel. A
