Prológus
– Húzódjatok közelebb egymáshoz! – parancsolta a nővérem néhány méternyi távolságból. A szeméhez emelte azt az apró, eldobható fényképezőgépet, amit a nyolcadik születésnapomra kaptam.
Nem éppen ilyesmire gondoltam, amikor egy kamerát kértem a szüleimtől. Ez azonban nem tartott vissza attól, hogy elkattintsak harmincöt „biztos, hogy szenzációs” képet a barátaimról, az iskolámról, a Herman nevű iguanánkról, sőt lesifotósként néhányszor még harmadik osztályos nagy szerelmemet, Brad Harrist is lekaptam.
Mindig is imádtam a fényképezést, vagy legalábbis azt, amit az anyukám régi, harmincöt milliméteres kamerájával művelhettem. Mást nem is nagyon ismertem. A szüleimnek azért rimánkodtam, hogy vegyenek nekem is egy olyan digitális fényképezőgépet, mint amilyeneket az elektronikai sza
