Az Eszpressz Ó! kívülről nem volt túl bizalomgerjesztő, és ez egy kicsit valószerűtlenné tette az ablakban levő táblát, miszerint itt adják „a legjobb kávét Londonban”. Az ajtó kicsit szorult, de végül engedett, így hát Kelly olyan erővel pördült be, hogy majdnem felbukott.
– Biztonsági kamera! – mondta Nicknek diadalmasan, a falon levő matricára mutatva: Mosolyogj, vesz a kamera!
A kávéház belülről sokkal nagyobb volt, mint kintről sejteni lehetett. Egy felirat tájékoztatta a vendégeket, hogy fent is vannak asztalok, és egy kanyargós lépcsősor vezetett lefelé – Kelly feltételezte, hogy ott vannak a mosdók, mert folyton jöttek-mentek ott az emberek. Nagy zaj volt; a társalgók próbálták túlharsogni a hatalmas, ezüstszínű kávégép sziszegését.
– Az üzletvezetővel szeretnénk beszélni.
– Az
