– Ideges vagy, édesem?
– Egy kicsit.
Vasárnap egy óra, a konyhában vagyunk, eltakarítjuk a leves maradványait, amit én főztem. Azt akartam, hogy Katie gyomrában legyen valami meleg étel a próba előtt, de csak egy zsömléből csipegetett, a leveshez alig nyúlt.
– Én is ideges vagyok – mondom neki. Mosolygok, mutatni szeretném együttérzésemet, de Katie elkomorodik.
– Nem hiszed, hogy meg tudom csinálni?
– Dehogyis, drágám, nem úgy értettem. – Haragszom magamra, hogy megint rosszat szóltam. – Nem miattad vagyok ideges, izgatott vagyok. Tudod, remeg kicsit a gyomrom.
Megölelem, de megszólal a csengő, és elhúzódik.
– Ez Isaac lesz.
Utánamegyek az előszobába, a kezemet egy konyharuhába törlöm. Először technikai próbát tartanak, aztán mindannyian odamegyünk a főpróbára. Annyira szeretnék ör
