Illés mester erei vastagra dagadtak a homlokán. Magából kikelve ordított a napszámosokkal.
– Hogy keveritek ti azt a habarcsot? Ingyenélő banda! Tegyetek bele több homokot! Ne csak szórogasd, te istencsapása! – sietett az egyik megszeppent suhanchoz, és nem takarékoskodva az erejével, nyakon vágta. – Nyomd bele rendesen a lapátot! Így, ahogy már milliószor mutattam! – vette a saját kezébe a szerszámot. Megmerítette, és a púpos kupacnyi homokot belefordította a keverődézsába.
– Megjegyezted? – csapta újból fültövön a napszámost. A többiek, akik közt mezei munkához szokott, reménytelenséget sugárzó, cserzett arcú idős férfi és a munkás életbe éppen csak belekóstoló kölyök egyaránt akadt, megragadták az esemény nyújtotta lehetőséget, és szerszámaikat pihentetve figyelték a jelenetet.
Az
