Anyámmal akkor is összeütközésbe kerültem, amikor a szabályok értelméről kérdeztem. Ilyen megjegyzésekkel intézett el, hogy: „A nővéreid nem szoktak ilyesmiket kérdezni. Mi bajod van?” Ha pénzt kértem tőle, mert venni akartam valamit, ezt mondta: „Majd akkor adok pénzt, ha normális leszel.” Ilyenkor apámhoz fordultam, és ő szó nélkül adott. De lassacskán még a barátnőim is elfordultak tőlem, amikor nem tágítottam, és állandóan a szerelemmel, szexszel, nőkkel és vallással kapcsolatos kérdéseimmel nyaggattam őket. Mivel ez harám volt, valószínűleg attól tartottak, hogy miattam ők is másként fognak gondolkodni ezekről a témákról. Ezért aztán hallani sem akarták, hogy folyton az életünket kritizálom.
harámNavál esz-Szaadávi pontosan megfogalmazta, amit éreztem. „Kislányként nem stimmelt valam
