Utána megpihentünk a mekkai szállodánkban, aztán folytattuk az utat Dzsiddába, és élveztük a nyaralás hátralévő részét.
A nyári szünet végén rábeszéltem a családomat, hogy legyen egy macskánk. Soha nem volt még házi kedvencünk, és bár a kutya tilos (mert harám), gondoltam, egy macska ellen nem lesz kifogásuk. Apám éppen nálunk járt, amikor előálltam az ötlettel, és bele is egyezett, hogy elvigyen engem és Lamját az állatmenhelyre. Azt hiszem, Lamja azért jött, hogy felügyeljen, attól tartott ugyanis, hogy túl nagy, túl félelmetes vagy túl vad macskát választok. Alig léptünk be a helyiségbe, mind a hárman kiszúrtuk ugyanazt az állatot – gyönyörű, halk, szelíd macska volt, a bundája selymes és karamellszínű. Szasának neveztem el. Mindenki beleszeretett.
harámAzon a nyáron zajlott egy kampá
