HARMINCKETTEDIK FEJEZET– NA, hogy ment? – kérdezte Cole, miközben hazafelé tartottak Camdenbe.
– Őszintén szólva egész jól – felelte P. J.
A férfi felé nyúlt, és megfogta a kezét, ami nagyon meglepte Cole-t. Felemelte P. J. kezét, és a saját lábára tette.
– Nagyon kedves volt, hogy ezt tetted értem, Cole. Nagyra értékelem, hogy törődsz velem – mondta halkan. – Nem faggattak, és nem voltak tolakodók. Csak tudatták velem, hogy nem vagyok egyedül, és hogy ott vannak bármikor, ha szükségem lenne rájuk. Nagyon… jó volt.
Cole megszorította a kezét.
– Örülök neki. Gyűlöltem, hogy olyan egyedül vagy, mintha elszigetelnéd magad az egész világtól. Nagyon sokan törődünk veled, P. J., csak szerettem volna megmutatni neked.
P. J. szíve nagyot dobbant a mellkasában. Ez a férfi átkozottul tökéletes
