TIZENHARMADIK FEJEZETP. J. KINYITOTTA a szemét, és látta, hogy a kórterem szinte teljesen sötét. Egy kis fény szűrődött be a fürdőszobából, amelynek az ajtaja résnyire nyitva állt.
Az ágy mellé pillantott, ott találta Cole-t, ahogy az elmúlt két nap során mindig. Egy kényelmetlennek tűnő széken ült, amelyet olyan közel húzott az ágyához, amennyire csak lehetséges volt.
P. J. örömmel látta, hogy a férfi alszik. Szándékosan keresett menedéket a fájdalomcsillapítókban, még nem akart szembenézni a csapattal, amelynek tagjai összegyűltek a szobájában. A szemükben együttérzés és harag tükröződött.
Amikor a gyógyszerektől öntudatlanságba zuhant, nem kellett emlékeznie Brumley és Nelson kéjsóvár arcára. Nem kellett hallania a nyögéseiket, érezni, hogy a testük az övéhez dörgölődzik.
Behunyta a
