TIZENEGYEDIK FEJEZETP. J. ELTERÜLVE feküdt a kanapén, a fájdalom úgy hasított a testébe, mint korábban az a penge. Nelson föléje magasodott, de a homlokát ráncolta. Nem szerette a passzív nőket. Ezt mondta is korábban.
Nem baj, mert a drog hatása már kezdett elmúlni, és ha ez a seggfej ad még neki egy kis időt, jó kis küzdelemben lesz része. Merthogy biztosan nem fog tétlenül feküdni és eltűrni, hogy ő is rákényszerítse magát, mint Brumley.
Forrt benne a düh, lyukat égetett a lelkébe.
Nem volt szörnyűbb a tehetetlenségnél és a mozgásképtelenségnél. Alig tudott beszélni. Ráadásul a gazembernek nem volt elég, hogy megerőszakolta. Az is élvezetet okozott neki, hogy a vérét onthatta.
A saját vére szagától hányingere lett. Az érzékeit támadta meg. Brumley szétkente rajta oda, ahol durván a
