REGGEL CHARLIE ÉS Marlowe visszament dr. Berghasthoz.
Még korán volt. Miközben felöltöztek, látták, hogy az ablak túloldalán halvány páraréteg lebeg a tó tintaszínű, sötét felszíne fölött, elfátyolozva a szigetet. Odabent az intézet folyosói még félhomályosak, hidegek és üresek voltak. Senkivel sem találkoztak. A többi gyerek még aludt. Útközben Charlie az anyja gyűrűjét szorongatta a markában, mint egy talizmánt, de lehet, hogy csak vigaszt akart meríteni belőle, esetleg csupán megszokásból tette. Mikor felértek a Berghast szobájához vezető folyosóra, visszacsúsztatta az ékszert az inge alá, elrejtve szem elől.
Amikor halkan bekopogtak a doktor dolgozószobájának az ajtaján, a férfi azonnal kinyitotta az ajtót, mintha várta volna őket, mintha tudta volna, hogy visszatérnek, pontosan abba
